A bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása

Izom-összehúzódás Az ínorsók Az izmok aktív összehúzódásáról a Golgi-féle ínorsók szolgáltatnak információt a központoknak Ezek a receptorok közel az izom és az ín határához az ín kollagénrostjai között helyezkednek el. Az Ib afferens axonok az ínorsóba belépve elvesztik velőhüvelyüket, és a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása ínorsón belüli kollagénrostok köré tekerednek.

Az extrafusalis izomrostok megrövidülése meghúzza az ínorsón belüli spirális lefutású kollagénrostokat, a köztük lévő axonok deformálódnak, és azokban akciós potenciál sorozat generálódik. A Golgi-féle ínorsók szerkezete. Schmidt: Motor systems. In: R. Schmidt és G. Thews : Human Physiology. Springer, Berlin alapján módosítva A szomatomotoros működés spinalis szerveződése: a reflexműködés alapjai Minden idegrendszeri funkció — legyen az egyszerű vagy bármennyire komplex — az egyes neuronok synapticus összekapcsolódására vagy neuronok hálózatára vezethető vissza.

A gerincvelői neuronok szerepét a motoros reflexekben a Sherrington laboratóriumában kezdték vizsgálni.

A felsőbb idegrendszeri szintek hatásának kiküszöbölésére a gerincvelőt átmetszették, a sebészi beavatkozás következtében jött létre az ún. A neuronok működését az izometriásan regisztrált izom-összehúzódás kvantitatív mérésével követték: az izom-összehúzódás az akkor még közvetlenül hozzáférhetetlen motoneuron aktivitásának vagy gátlásának indikátora volt.

Sherrington az idegélettan alapfogalmait a gerincvelői és agytörzsi reflexek kvantitatív vizsgálatával alkotta meg. Egyes általa bevezetett fogalmak, mint pl.

Egyes motoros funkciók, mint pl.

• Nem kapszulával van összekötve.
• Fújás után a kefe ízülete fáj
• Sérülések Központi idegrendszer Az agy — szervezetünknek ez az cm3-nyi számítóközpontja — és a gerincvelő szoros felépítés- és működésbeli kapcsolatban áll az őket ellátó erekkel, valamint a lágy és csontos burkokkal, ezért vizsgálatukat együttesen tárgyaljuk.
• Az ízületek ízületi gyulladása ellen
• Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár
• Patella és térdkötések: saját, ívelt, elülső és hátsó kereszt - Diagnosztika
• A bibula fejének elülső szalagja. - Térd

A felsőbb szintek gyakran meglévő spinalis mozgató mintázatokat aktiválnak, ezzel egyszerűsítik a motorika szervezését. A gerincvelői integrációnak ugyanakkor arra is lehetősége van, hogy felsőbb parancsokat módosítson, vagy akár meg is akadályozza azok végrehajtását. A nyújtási myotaticus reflex Az izom megnyúlását eredményező passzív feszítés a klasszikus példa a musculus quadriceps femoris, a térdízületet feszítő izom, amely a ligamentum patellaeben folytatódik ugyanezen izom reflexes összehúzódására vezet: ez a nyújtási vagy myotaticus reflex.

Minthogy a reflexet kiváltó afferensek ugyanabból az izomból erednek, a reflexet proprioceptiv reflexnek saját reflex nevezzük. Az összehúzódáskor kialakuló aktív izomfeszülés mértéke arányos a nyújtás mértékével. A reflexet az izomorsók ingerülete váltja ki. Az izom a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása depolarizálja az izomorsók afferens végződéseit, és a nyújtás mértékével arányos akciós potenciál sorozatot generál az afferens idegroston.

A rostos kötés károsodása és repedése

Mivel a receptorokból a Lloyd—Hunt-beosztás szerinti Ia axonok vezetik a gerincvelőbe az ingerületet, az izomorsókat szokásos Ia receptoroknak is nevezni. Az Ia axonok a gerincvelőn belül elágazva több helyre is adnak le ingerületet. Az elágazódások egy része közvetlenül kapcsolódik az α-motoneuronokhoz az említett példában m. A reflexválasz késése a gerincvelőn belül kevesebb mint a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása ms.

Abban az időben, amikor ezt először megmérték, fedezték fel, hogy egyetlen synapticus áttevődés időtartama 0,9 ms. Ezen az alapon tételezték fel, hogy a nyújtási reflexben az afferens axon és az α-motoneuron között a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása egyetlen átcsatolódás, közbeiktatott synapsis van monosynapticus reflexa reflexet két neuron közvetíti.

A reflex szegmentális, minthogy az afferens axonok ugyanabban a szegmentumban lépnek be a gerincvelőbe, ahol a motoneuronok is elhelyezkednek. A reflex monosynapticus voltát további elektrofiziológiai vizsgálatok bizonyították Az Ia rostok a gerincvelői hátsó gyökben kis intenzitású elektromos impulzusokkal szelektíven ingerelhetők.

Az afferens axonok elektromos ingerlésére a megfelelő motoneuronokban azonnal kialakult az EPSP, jelezve a közvetlen összeköttetést. A központi idegrendszerben rendkívül kevés monosynapticus típusú reflexet azonosítottak.

Jellemző, hogy az izomorsók Ia afferens axonjai a gerincvelőn belül kiterjedten szétágaznak, és ugyanazon izom sok motoneuronjával képeznek synapticus összeköttetést.

Radiológia | Digitális Tankönyvtár

Ezenkívül az Ia afferens kollaterálisok a szinergista izmok az ugyanarra az ízületre ható többi extensorizom motoneuronjaival is összeköttetést létesítenek. Ez a divergencia jelensége, ami lehetőséget ad arra, hogy a nyújtási inger erősödésével egyre több motoros egység lépjen működésbe. Az előző példánál maradva, a szinergista izmokból jövő Ia afferensek is kapcsolódnak a m.

Ez a konvergencia jelensége. A monosynapticus reflexív a myotaticus reflex pályája és a reciprok beidegzés. A: A kapcsolódás vázlata. B: Az ingerlést követő membránpotenciál-változások. E: extensor neuron ; F: flexor neuron Facilitáció Már Sherrington megfigyelte, hogy a nyújtási reflex nehezebben váltható ki spinalis készítményben amelyben a gerincvelő folytonosságát az agytörzs alatt szakították megmint decerebrált készítményben amelyben a neuraxist az agytörzs felső szintjén metszették át.

A facilitálás mechanizmusát az a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása analízis magyarázta meg.

Patella és térdkötések: saját, ívelt, elülső és hátsó kereszt

Az α-motoneuron akciós potenciáljának kiváltásához viszont legalább 30 mV-os depolarizáció EPSP szükséges. Az izomorsók felől a nyújtási reflex tehát vagy akkor váltódik ki, ha sok Ia afferens konvergál a motoneuronon és aktiválódik egyidőben, vagy ha a felsőbb agyi szintekről jövő tónusos impulzus sorozatok részlegesen depolarizálják a motoneuront, és annak membránpotenciálját közelítik az ingerküszöbhöz.

Az ínreflexek A ligamentum patellaera a m. A válaszul jelentkező rövid reflexes szinkronizált izom-összehúzódás, amelyet patellareflex, más néven térdínreflex néven ismerünk, az ínreflexek sorába tartozik. Ínreflexek mindazon izmokban kiválthatók, amelyekben az izom az ínra mért ütéssel megnyújtható. Így váltható ki az Achilles-ínra mért ütéssel a m. Hiányuk a reflex pályájának megszakadását jelenti, az esetek többségében a hátsó gyöki afferensek folytonossága sérül.

Külső szalagok csoportja

A neurofiziológia fogalmai szerint az izomtónust az izomból nyugalomban — az akaratlagos mozgások kiküszöbölésével — elvezetett elektromos aktivitás az extracellulárisan elvezetett akciós potenciálok frekvenciája jellemzi. Az izomtónust az elektromiográfia módszerével, az izomba szúrt elvezető tűelektródokkal vizsgálják. A két definíció azonos fogalmat takar. Az izomtónus az izmot beidegző α-motoneuronok váltakozó aktivitása következtében jön létre, az egyes motoros egységek aszinkrón módon egymást váltják: az α-motoneuronok kisüléseit az izomorsókból származó afferens impulzusok váltják ki.

A spinalis készítményekben az — egyébként gyenge — izomtónus valójában az előzőekben leírt monosynapticus myotaticus reflexek sorozata; az izomafferensek átvágása megszünteti a tónust.

A bibula fejének elülső szalagja.

Az izomtónus supraspinalis összetevőit a fejezet további részeiben ismertetjük. A flexorizmok ellazulása a beidegző gerincvelői α-motoneuronok gátlása következtében jön létre: ez a reciprok beidegzés jellegzetes példája.

A jelenséget a spinalis α-motoneuronokból intracellulárisan elvezetett potenciálok magyarázzák: az extensorizom nyújtása alatt a flexorizom α-motoneuronjain IPSP lép fel l.

A monosynapticus nyújtási reflex és az antagonista izmokon létrejövő reflexes ellazulás közötti jelentős különbség, hogy ez utóbbi reflex pályája három neuront vesz igénybe, az izomorsóból jövő afferens neuron és az antagonista flexor izom spinalis α-motoneuronja közé még egy gátló interneuron kapcsolódik.

Radiológia

Voltaképpen ez is a divergencia egy további példája: az Ia afferens axon nemcsak az agonista motoneuronokhoz nyújtási reflexhanem az antagonista α-motoneuronokat gátlóan beidegző interneuronokhoz is ad synapsist: ezt az interneuront egyébként Ia interneuronnak is nevezik. Az előzőeket a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása, az elágazó Ia afferensek közvetlen synapticus kapcsolatban állnak az agonista, és közvetett kapcsolatban az antagonista izmok α-motoneuronjaival.

Az Ia afferens agonista és antagonista motoneuronokkal való központi összeköttetéseinek összességét szokásos myotaticus egységként említeni. A myotaticus egységbe szerveződés teszi lehetővé az agonista és az antagonista izmok koordinált működését.

A myotaticus egység részben szegmentális, részben azonban interszegmentális kiterjedésű. A myotaticus egységhez a Golgi-féle ínorsókból, továbbá az izmok II. A kizárólag spinalis szerveződésű motoros működésekre amelyeket csak kísérleti körülmények között vagy sérülést követően látunk jellemző a kötelező reciprok beidegzés.

Az intakt szervezetben nemritkán szükséges, hogy egy adott ízületet mozgató valamennyi extensor és flexor izom együttesen összehúzódva azaz a reciprok beidegzést kikapcsolva fixálja egy adott helyzetben a végtagot.

Az agonista és az antagonista izmok együttes kontrakcióját azonban csak a magasabb motoros centrumok bekapcsolódásával lehet létrehozni, minthogy a gerincvelő önmagában képtelen a reciprok beidegzés a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása. Polysynapticus reflexek A végtagok bőrének erőteljes mechanikai ingerlése csípés, szúrás az ingerelt végtagnak a behatástól való eltávolítását, a végtag behajlítását eredményezi flexorreflex.

Minthogy a reflexet kiváltó inger ártalmas fájdalmasés az ingerelt receptorok a nociceptorok l. A test egyes régióiban pl. Minthogy külső ingerléssel válthatók ki, ezek a reflexek exteroceptiv reflexek. Flexorreflexek spinalis készítményben is kiválthatók: átcsatolódási helyük a gerincvelő. A receptorok főként a bőrben de az izmokban és az ízületekben is helyezkednek el, az afferens axonok a Lloyd—Hunt-beosztás szerinti III.

A reflexválasznak több összetevője van. Az ingerelt oldalon a flexorizmok csoportja összehúzódik, az extensor izomcsoport ellazul. A reciprok beidegzés tehát ebben a reflextípusban is érvényesül. A flexiós mozgás mértéke, azaz az ingerületbe került motoros egységek száma az ártalmas inger intenzitásától függ. A primer afferens axonok mind a flexor, mind az extensor α-motoneuronokat gyógyszerek kondroitin és glükózamin átcsatolódás után érik el, a reflex polysynapticus A nociceptiv ingerléssel kiváltott reflex egy további összetevője az ellenoldali végtagban jelentkezik: ebben az extensorizmok összehúzódnak és a flexorok ellazulnak.

Ezt a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása összetevőt keresztezett extensorreflexként ismerjük. Az érintett α-motoneuronok a gerincvelő különböző szegmentumaiban helyezkednek el, a nociceptiv reflexek interszegmentálisak.

A polysynapticus reflexek átcsatolódásának vázlata nociceptiv flexorreflex Ritmikus mozgások keletkezése gerincvelői szinten Egyes bőrterületek afferenseinek ingerülete kutyában vakarási reflexet hoz létre. Ez kísérletesen a bőr enyhe elektromos ingerlésével váltható ki, míg fiziológiásan többnyire a szőrben lévő bolha csípésével aktiválódik. A reflex az azonos oldali hátsó végtag ritmikusan váltakozó, célirányos mozgásainak sorozata, amelynek célja az irritáló élősdi eltávolítása; ugyanakkor az ellenoldali végtag extensióba kerül.

Az ép kutyában kiváltható reflex megmarad a gerincvelő átmetszése után is, azaz spinalis szinten szerveződik. A spinalis integráció mind időben, mind térben összetett mozgássorozat létrehozására képes, az ehhez szükséges synapticus kapcsolatok a gerincvelőben veleszületetten rögzültek.

A vakarási reflex mozgató összetevőinek vizsgálata spinalis kutyákban már a kezdeti úttörő vizsgálatokban a gerincvelői reflexek szerveződésének egy sor alapvető jellegzetességét derítette fel. A későbbi vizsgálatokban az izommozgások követése helyett a mellső gerincvelői gyökök akciós potenciáljainak elvezetése kvantitatív megközelítést tett lehetővé.

A reflexválasz nagysága arányos a bőr ingerlésének intenzitásával. Nagyon lényeges azonban, hogy az alternáló mozgások ritmusa a gerincvelői neuronhálózaton belül endogén módon rögzült, és teljesen független az ingerlés intenzitásától. A reflex jellegzetessége, hogy a motoros működés hosszabb ideig tart, mint a kiváltó inger. Ezt a jelenséget utóleadás angolul after discharge néven ismerjük.

Az utóleadás hátterében valószínűleg a neuronok közötti reverberáló körök állnak önmagukba visszatérő interneuronláncok. Ilyen körökkel valószínűleg minden olyan reflexben számolni kell, amelyben a reflexválasz hosszabb ideig tart, mint a kiváltó inger.

A reverberáló körökben az afferensek olyan interneuronokra csatolódnak át, amelyek visszacsatolnak a sorban megelőző neuronhoz. A neuronalis jelzések így zárt körben keringenek reverberálnak.

rostos fej kötés elülső

A reflex egy további jellemzője, hogy az alternáló neuronalis működés akkor is létrejön, ha a központok nem kapnak az izmok proprioceptoraiból visszajelzést. Ezt az elülső gyöki elektromos aktivitás regisztrálásával lehetett kimutatni, miközben a tényleges izomkontrakciót d-tubokurarinnal gátolták.

Minthogy a reflex mozgatási komponens nélkül is létrejön, fel kell tételeznünk egy központi mintázatgenerátor létezését a gerincvelőben. Mi lehet a flexor- és extensorneuronok egymást váltó ingerületi és gátlási állapotának mechanizmusa? A mintázatgenerátor strukturális alapját a flexor és extensor motoros magokat összekötő interneuronok reciprok összeköttetései képezik A funkcionális alap a neuronok ingerlékenységének ingadozása, amelyet valószínűleg az egyes neuronok adaptálódása okoz.

A tartós ingerlést követő depolarizálódás következménye a kisülési frekvencia csökkenése. A neuronhálózat endogén ritmusgenerálása ezekből az elemi tulajdonságokból épül fel.

A ritmus frekvenciája csak a neuroncsoportok endogén a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása függ. A vakarási reflex vizsgálatának az volt a jelentősége, hogy rajta keresztül váltak megérthetővé más ritmikus a bal térdízület belső kollaterális ligamentumának károsodása funkciók, mindenekelőtt a járás központi szervezése.

A járás alapmintázata is gerincvelői szinten rögzült automatizmus. A ritmikus spinalis aktivitás neuronalis szerveződése a két félcentrum modell. Kandel, J. Schwartz és T.

Jessel : Principles of Neural Science. London alapján]. A: A neuronhálózat kapcsolási sémája. A modellben két afferens bemenő neuronhoz csatlakozó két interneuron 1.

A félcentrumok ingerlékenysége spontán ingadozik, az éppen domináns félcentrum gátolja a hozzá kapcsolódó kimenetet. B: Az α-motoneuronok kimenő aktivitása. Az A vázlat szerint előbb piros nyíl a 4.

Mindenki Akadémiája, Hangody László Az ízületi porckárosodás sebészi kezelésének modern lehetőségei

Amikor a 4. Ez egyrészt aktiválja a kimenő flexor α-motoneuront, másrészt pedig a 3. Az alsó motoneuronokra csatolódnak át közvetlenül a corticospinalis pályákban futó, agykérgi eredetű ún. A corticospinalis pályákra, az axonok eredetére, lefutására, kereszteződésére és szerepére a továbbiakban még visszatérünk. A gerincvelőben több leszálló pálya fut, amelyek közvetve, interneuronok közvetítésével csatolódnak át az α- és a γ-motoneuronokra.

Ezek közé tartozik a lateralis és a medialis vestibulospinalis pálya, amelyek a lateralis, ill. A pályák szerepét az izomtónus kialakulásában és módosításában a továbbiakban részletezzük. Ia interneuronok Azok a már említett gátló interneuronok, amelyekkel az Ia afferensek elágazásai létesítenek synapticus kapcsolatot Ia interneuronokfelsőbb idegrendszeri szintekből is kapnak beidegzést.

Az agykéregből az agonista izmok α-motoneuronjaihoz érkező leszálló axonok kollaterálisokat adnak azokhoz az Ia interneuronokhoz, amelyek az antagonista izmok α-motoneuronjaihoz mennek A reciprok beidegzés a magasabb agykérgi szintről kiinduló mozgások szervezésének is része.

Az Ia interneuronoknak azonban további szerepe is van, amelyet gátlásoldásnak angolul dysinhibition nevezünk: ezeken a gátló Ia interneuronokon is végződnek leszálló gátló pályák, és az Ia interneuronok gátlásával felszabadítják a gátolt állapotból az α-motoneuronokat azaz valójában facilitáló hatásúak.