Hír: Amberjack - "Úszkálunk ide-oda, mint egy sárgafarkú fattyúmakréla" – Interjú
(Kategória: Interjú)
Küldte: Andrea
kedd 09 augusztus 2016 - 10:32:17


Amberjack. Mindig érdekelt, hogy születik meg egy zenekar neve. Ez ugye nem olyan dolog, hogy az utónévszótárból, kinézzünk a nekünk legjobban tetsző nevet, de azért ez is valahol olyan, mint egy gyereket elnevezni Nálatok ez hogy történt?

Szia! Mi, az Amberjack tagjai nem a zenekar "szülei" vagyunk, hanem maga a "gyerek". Ezért aztán egy profi "keresztapa" segítségét kértük: a névadásra barátomat, Cserna-Szabó András kortárs írót kértem fel. Meséltem neki a zenekarról, mutattam zenéket, amik inspiráltak minket, ő pedig egyetlen szót válaszolt rá: Amberjack. Ez a szó egyébként egy óceáni ragadozó hal, a sárgafarkú fattyúmakréla angol megnevezése. Ez az óceános, halas tematika utóbb annyira megtetszett, hogy azóta is sok helyen használjuk: logó, CD-borító, vizuálok terén.

Egy tehetségkutató során kerültünk először kapcsolatba. Mi veszi rá a hozzátok hasonló iszonyat tehetséges zenészeket, hogy egy ilyen megmérettetésre jelentkezzetek?


Köszönjük szépen, ez talán túlzás. Tehetségkutató zsűrijében ülve te is tudod, hogy Magyarország tele van jobbnál-jobb fiatal zenészekkel, de a tehetség önmagában – elhivatottság és kőkemény munka nélkül – semmire nem elég. Több ezer zenekar van ma Magyarországon. Az Amberjackkel azon dolgozunk, hogy kiemelkedjünk a tömegből, és dalainkat mind a szakma, mind a szélesebb közönség is megismerje. Erre nagyon jó lehetőséget nyújtanak az országszerte megrendezett szakmai tehetségkutatók, amelyek számos zenekarnak ugródeszkát jelentettek a fesztiválfellépésekhez.



Koncerten csak saját dalokat játszotok. Ez egyrészről becsülendő, más részről pedig nagyon nehéz. Ez nálatok mégis tudatos. Miért?

Azt gondolom, hogy a zenélésnek legalább olyan fontos része a dalszerzés, mint az előadás. Sokkal közelebb érezzük magunkhoz azokat a dalokat, amiket mi írunk, mint a feldolgozásokat. Tisztában vagyunk vele, hogy manapság sokkal nagyobb tömeget tud vonzani egy tribute-banda, aki külföldi sztárzenekar számait játssza, és természetesen ilyen bandákból is akad Magyarországon világszínvonalú, több is. De mi inkább a saját lelkünkben szóló dalokkal próbálunk sikert elérni. A nehezebb utat választottuk? Lehet, de remélem, hogy az idő minket igazol majd.

Apropó feldolgozás, külföldi sztárok. Vannak azért példaképeitek? Akár hazai, akár külföldi zenészek?

Persze, felsorolni is nehéz, hogy mennyi példaképünk van. Zenészként az ember nagyon sok mindent meghallgat, egészen tág spektrumon. Marci (Remete Marcell, gitár) talán a legnagyobb Hendrix-fan, akit ismerek, Csabi (Németh Csaba, basszusgitár) a metál világából érkezett hozzánk. Márkó (Nagy Márk, gitár) egy igazi mindenevő, aki a Backstreet Boys-tól a King Crimsonig minden műfajban otthon van, Mikóval (Mikolai Petra, dob) nyitottunk picit a csajosabb zenék irányába, én pedig (Láng Vince, ének) alapvetően egy blues-arc vagyok, aki imádja a grunge-ot. Szóval tényleg egymillió szín van a palettán, de a zenekar alapvetően blues alapú vintage rockot, "Americana'-t játszik, azzal a sajátos ízzel, amivel ezek az inspirációk megízesítik a játékunkat.

Magyarok közül az Ozone Mama az, akit kiemelnék. Elképesztően profik, baromi jó számaik vannak, és őrült bulikat csinálnak. Ráadásul kétszeres Fonogram-díjasok, szóval a szakmai elismeréseket is bezsebelték. Boldog lennék, ha valamikor eljutnánk az ő szintjükre.

Tavaly májusban jelent meg a bemutatkozó lemezetek. Hogy és milyen formában jutott el ez a nagyközönséghez?

Igen, tavaly jelent meg a "Hookup" című négyszámos EP-nk. Ezt elektronikusan terjesztettük, a legnagyobb streamszolgáltatóknál, megtalálható a youtube-on, a spotify-on, a deezeren, stb. Még a dalok.hu-n is fent van, hátha valaki épp ott böngészi az új megjelenéseket. Bár volt róla szó, fizikai formában végül nem készült el a lemez.

Milyen volt a visszajelzés az anyaggal kapcsolatban?

Alapvetően jól fogadta a kritika, különösen a Heads or Tails című számot, amire eddig nagyjából az összes rádiós szerkesztő lecsapott, akinek megmutattuk, és ha jól tudom, most is rotációban van néhány rádiónál. Persze azért vannak gyerekbetegségek, egy-két technikai dolgot most már másképp csinálnánk, de bízom benne, hogy a következő lemeznél ezeket megoldjuk.


Eltelt az év fele. Volt-e olyan koncertetek eddig, ami mindenképp említésre méltó?

Persze, több ilyen is volt. Születésnapi koncertünk nagyon jól sikerült júniusban, a Dürerben, augusztus 3-án pedig a Barba Negra Trackben csináltunk egy nagy bulit az Ozone Mamás srácokkal. A youtube-csatornánkon ezek a bulik többé-kevésbé dokumentálva vannak, de egy rockzenekar élőben szólal meg igazán. Úgyhogy aki meg akarja ismerni a zenekart, annak el kell jönnie egy koncertünkre. Nem hiszem, hogy hamar el fogja felejteni.

Hogy néz ki a jövő? Mi a terv?

A legfontosabb feladatunk most a készülő új nagylemez, amire a dalok háromnegyede már kész van. A legtöbb időt arra fordítjuk, hogy megtaláljuk azt a hangszerelést és azt a hangzást, ahogyan a dalok a legjobban szólnak. Emellett természetesen aktívan koncertezünk is: kéthavonta játszunk Budapesten, de vidékre is vannak meghívásaink. Most augusztusban pedig a Pulzus Tehetségkutatón fogunk játszani a Zorall Sörolimpia keretein belül. Szóval nem mondanám, hogy unatkoznánk. Úszkálunk ide-oda, mint egy sárgafarkú fattyúmakréla.



https://www.facebook.com/amberjackzenekar/

A kérdésekre Láng Vince, a zenekar frontembere válaszolt.


Boltsek Andrea


Ezen hír származási helye: Metalkilincs
( http://metalkilincs.hu/news.php?extend.2664 )