Fájdalom a mellkas ízületeiben. Bordaporcgyulladás - Tünetek, okok és kezelés
Tartalom
- Mellkasi fájdalom, szorító mellkas
- Fájdalom a mellkasban: mikor okozza ízületi gyulladás? - EgészségKalauz
Weingart, H. Allescher Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Kommentár: Prof.
Mellkasi fájdalom tünetei
Pap Ákos A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is lehet. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása. A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől a motilitási zavarokon át a pulmonális, vertebrális és funkcionális fájdalmakig terjed. Cikkünk fő célja a nem kardiális mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikájának áttekintése.
Kulcsszavak: achalasia, aortadisszekció, bronchuskarcinóma, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, herpes zoster, interkosztális neuralgia, légmell, Mallory—Weiss-szindróma, neuro-muszkuloszkeletális mellkasi fájdalom, nyelőcső motilitási zavarai, pleuritis sicca, refluxbetegség, tüdőembólia A konkrét eset Anamnézis Egy 71 éves asszonyt fokozódó mellkasi fájdalom miatt mentővel szállítottak sürgősségi osztályra.
Nehézlégzés nem volt tapasztalható. A fájdalmak nem kapcsolódtak a légvételekhez, sem egyéb mozgáshoz. A beteg tüdőgyulladás miatt 8 napja antibiotikumot szedett. Számottevő korábbi betegségei: 2-es stádiumú szívkoszorúér-betegség és diabeteses nefropátián alapuló, kompenzált veseelégtelenség.
Mellkasi fájdalom 5 oka, 10 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]
Állandó gyógyszereit köztük mg acetil-szalicilsavat a felvétel napján már bevette. Vizsgálatok Elhízott, de legyengült általános fájdalom a mellkas ízületeiben lévő nőbeteg jelentkezett felvételre.
Az EKG-n balszár-blokk jeleit észlelték, a megfelelő repolarizációs zavar kíséretében. A laboratóriumi vizsgálatok közül a fájdalom a mellkas ízületeiben T teszt negatív volt, a kreatinin-kináz CK és a laktát-dehidrogenáz LDH vérszintje szintén a referenciatartományon belül volt. A CRP-szintet és a D-dimérek értékét viszont kórosan magasnak találták. A vérgázanalízis nem mutatott eltérést. A mellkasi röntgenfelvétel a páciens korának megfelelő állapotot tükrözött, beszűrődés nem volt látható.
A jobb szívfél normálisnak tűnt, nem volt tágabb, a pulmonális középnyomás értéke nem volt emelkedett.
A mellkasi kisugárzó fájdalmak
Az anamnézis felvétele során a beteg elmondta, hogy az előző nap óta keveset evett, mert szilárd táplálék fogyasztása nyomán erősödtek a fájdalmai. A 3 órával később elvégzett ellenőrző troponinszintmérés szintén negatív eredményt adott.
Főoldal » Betegségek » Sérülések és mozgásszervi betegségek » Ízületi kopás, artrózis » Tietze szindróma A Tietze szindróma ritka mozgásszervi betegség, mely fájdalmas lehet, de soha nem súlyos. A porc duzzanata azokban az ízületekben fordul elő, melyek a felső bordákat összekötik a szegycsonttal.
A nyelési nehézség miatt a felvételt követő reggelen nyelőcső- gyomor- és nyombéltükrözést végeztünk. Ennek során soor oesophagitist diagnosztizáltunk 1. Kórisme, kezelés és kórlefolyás A soor oesophagitisre való tekintettel, amiért elsősorban az antibiotikum-kezelést tettük felelőssé, az antibiotikum adagolását azonnal leállítottuk, és flukonazol-terápiát kezdtünk, perifériás fájdalomcsillapító kezeléssel kiegészítve.
A következő napokban a panaszok gyorsan csökkentek, olyannyira, hogy a beteget fájdalom a mellkas ízületeiben elbocsáthattuk osztályunkról, azzal a feltétellel, hogy a flukonazol-terápiát a Megbeszélés Gyakran előfordul, hogy a mellkasi fájdalmakról panaszkodó beteget a mentőorvos heveny szívkoszorúér-szindróma gyanúja miatt utalja kórházba. Elsődleges feladat — vállízület, ahol kell kezelni erre utaló előző betegségek és kockázati profil esetén — ennek igazolása vagy kizárása.
Nagyon fontos azonban, hogy ezzel párhuzamosan gondosan és alaposan kikérdezzük a beteget az előzményekről. A sürgősségi helyzet és a rendelkezésre álló idő rövidsége gyakran korlátozza a kórházi felvételt megelőző anamnézisfelvételt, ezért a betegeket ismételten ki kell kérdezni. Az ismertetett esetben is csupán a további diagnosztikai lépések tervezésekor derült fény a tüneteket kísérő odynophagiára.
Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Többnyire fenyegető jelnek tekintjük, ha a vezető tünet a mellkasi fájdalom. Gyakori azonban, hogy a betegek csupán diffúz nyomásérzésről vagy mellkasi égő érzésről panaszkodnak. A fájdalom nyomásgyakorlással is kiváltható, összefügghet a légvétellel, mozgással, terheléssel.
Az orvos számára az elsődleges feladat az akut életveszélyt jelentő, azonnali terápiás beavatkozást kívánó állapotok felismerése. E cikkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az akut életveszély kizárását követően az esetleges nem kardiális eredetű működési zavarok és betegségek felderítésére is meg kell tenni a megfelelő lépéseket. A diagnosztikai lépések gondos és ésszerű megválasztásában segítséget nyújthat a nem specifikus tünetek hátterében álló okok gyakoriság szerinti rangsorolása.
Definíció A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak okai lehetnek a légutak, a mediastinalis szervek pl. A betegség lehet gyulladásos, daganatos, tromboembóliás természetű, illetve sérülés következménye.
A különböző okok különböző gyakorisággal fordulnak elő, ezeket a fő differenciáldiagnosztikai szempontokkal együtt az 1. A lehetséges szívbetegségek — mindenekelőtt a heveny szívkoszorúér-betegség — mellett elsősorban az aorta betegségei, a tüdőembólia és a légmell sorolhatók az életveszélyes állapotok közé.
Diagnosztikai lehetőségek Az új keletű mellkasi fájdalmakról beszámoló beteget néhány egyszerű vizsgálatnak kell alávetni, hogy kizárható legyen az életveszély. A részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat mellett 12 elvezetéses EKG készítendő, továbbá el kell végezni néhány iránymutató laboratóriumi vizsgálatot troponin T vagy I, laktát-dehidrogenáz, kreatin-kináz, CK-MB, D-dimérek.
Ezek segítségével azonosíthatók, illetve nagy valószínűséggel kizárhatók a heveny kardiopulmonális betegségek ST-elevációval járó infarktus, tüdőembólia.
A szívultrahang-vizsgálat segítséget nyújt a további differenciáláshoz falmozgászavarok, bal és jobb kamrai szisztolés és diasztolés működés, a billentyűk állapota, perikardiális folyadékgyülem, heveny jobbszívfél-terhelés. Az ergometria is irányt mutathat az ST-szakasz alakulása terhelés hatására. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak diagnosztikájában számos lehetőség kínálkozik.
A bonyolult műszeres diagnosztika megtervezéséhez szükség van a részletes kórelőzményre és az alapos fizikális vizsgálatra. Az egyes alcsoportokban specifikus vizsgálatok fájdalom a mellkas ízületeiben rendelkezésre a helyzet tisztázásához. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalomhoz kapcsolódó kórképek A már említett 1. Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az egyes kórképeket, szakterületek szerint csoportosítva. Gasztroenterológiai kórképek A gasztroenterológia szakterületén belül fontos diagnosztikai csoportok okozhatnak mellkasi fájdalmakat 2.
A lehetséges okok tisztázásának fő eszköze a hasnyálmirigy-gyulladás vagy epekövesség gyanúja esetén elvégzendő hasi ultrahangvizsgálat mellett a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés. A nyelőcső megtekintésekor azonnal felállíthatók bizonyos makroszkópos diagnózisok: reflux, soor, Barrett-nyálkahártya, ruptura. A makroszkópos eltérést nem mutató nyálkahártya betegségeinek azonosításához szövetmintát kell venni, ami lehetőséget ad egyes ritka kórképek, pl.
Ugyanazon vizsgálat keretében megítélhető a gyomor és a nyombél állapota fekélyek. Ha a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés lelete nem mutat kóros eltérést, és jellegzetes kísérő tünetekről van tudomásunk pl. Ha nem erozív refluxbetegségre NERD vagy nem savas refluxra gyanakszunk, pH-mérés, illetve pH-méréssel egybekötött impedanciamérés végzendő.
A konkrét eset
Az alsó nyelőcsőzáró izom elégtelen működésének következtében a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe. A sav izgatja a laphámszövetben található idegvégződéseket, gyulladásos reakciót válthat ki.
Klasszikus esetben a beteg gyomorégésről vagy retroszternális égő érzésről és nyomásérzésről panaszkodik. A panaszok jelentkezhetnek függőleges vagy fekvő testhelyzetben, és kisugározhatnak a hát felé. Bizonyos élelmiszerek csokoládé, kávé, fehérbor elősegíthetik a tünetek jelentkezését. A fájdalomérzet, a savas gyomortartalom felböfögése, keserű íz érzése mellett nyelési nehézségek is jelentkezhetnek. Kórisme nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés, pH-metria és esetenként kombinált impedanciamérés útján nyerhető.
Ha a fájdalom a mellkas ízületeiben során nem mutatkoznak gyulladásos jelek a Z-vonalban, illetve a kardia területén, akkor valószínűleg nem erozív refluxbetegséggel NERD állunk szemben. A gyomorégés mint vezető tünet csökkentésére protonpumpagátlók PPI adhatók. A tüneteket enyhítheti a táplálkozási szokások megváltoztatása, továbbá prokinetikumok alkalmazása.
Súlyosabb fokú refluxbetegség esetén fontos a betegség lefolyásának követése, egyrészt a terápia sikerességének megítélésére PPI alkalmazásakormásrészt a metapláziás elváltozások Barrett-nyálkahártya korai felismerése végett 4. Gombás, vírusos és bakteriális oesophagitis Legyengült immunrendszer HIV, immunszuppresszív kezelés, citosztatikumok, antibiotikumok szedése mellett gyakori a nyelőcső fertőződése. Soor oesophagitis esetén 5. A soor oesophagitis a nyelési nehézségek fájdalom a mellkas ízületeiben nyelési fájdalmak mellett retroszternális fájdalomérzést is kiválthat.
A hosszabb ideig csigolyák együttes kezelése, nagy dózisú PPI-kezelés szintén hajlamosíthat soor oesophagitisre. Az I-es vagy II-es típusú herpes simplex, a cytomegalia- továbbá a herpes zoster vírus akár immunkompetens személyek nyelőcsövét is megtámadhatja, ám a soor oesophagitishez hasonlóan ezek a betegségek is többnyire immunszupprimált állapotban fájdalom a mellkas ízületeiben elő.
A kórisme az endoszkópia során látható klasszikus makroszkópos jelek pl. Mallory—Weiss-szindróma Ha az émelygést hányás kíséri, s különösen akkor, ha a hányás rendszeresen ismétlődik, előfordulhat, hogy a visszaáramlás miatti heveny nyomásterhelés hatására a cardia területén felületes vagy mély repedés keletkezik a nyálkahártyán 6.
Gyakori, hogy a hányadék vért tartalmaz. A nyálkahártya-repedés heveny retroszternális fájdalomérzést is okozhat. Boerhaave-szindróma A Boerhaave-szindróma 7. A betegek többnyire instabil állapotban vannak, nehézlégzésük, cianózisuk, szapora szívverésük vagy keringési elégtelenségük van.
A fizikális vizsgálat során gyakran tapintható a bőr emphysemája a nyak területén. A diagnózis alátámasztása történhet mellkasi röntgenfelvétellel — melyen látható a mediastinumban lévő levegő, illetve a pleurális folyadékgyülem — vagy a nyelőcső célzott, vízoldékony kontrasztanyag adásával kiegészített röntgenvizsgálatával.
A spontán nyelőcső-ruptura elég ritka esemény. Az oesophagus átfúródása vagy iatrogén úton áll elő, vagy daganat okozza, esetleg heves öklendezés váltja ki. A nyelőcső motilitási zavarai A nyelőcső neuromuszkuláris zavarai motilitási problémákat okozhatnak, melyek az izomzat görcse, illetve a falat megakadása miatt mellkasi fájdalmakkal járhatnak. A diffúz nyelőcsőspazmus gyakran okoz retroszternális fájdalmat vagy szorító érzést, részben nyelési nehézségeket is.
Ilyenkor megszaporodnak a nem perisztaltikus, szimultán, többcsúcsú nyelőcsőkontrakciók a nyelés során. A panaszok órákig is fennállhatnak. Falatmegakadáskor gyakori a hányás aktív indukciója. Idősebb emberek gyakorta szenvednek motilitási fájdalom a mellkas ízületeiben.
Achalasia esetén a torlódó folyadék vagy táplálék, illetve a nyelőcső túlzott feszülése okoz mellkasi fájdalmakat, melyek kisugározhatnak a karba, a hátba vagy az alsó állkapocsba. Ilyen esetben is csökkentheti fájdalom a mellkas ízületeiben fájdalmat az aktív visszaáramoltatás. A baktériumok vagy gombák megtelepedése által kiváltott retenciós nyelőcsőgyulladás további retroszternális panaszokat okozhat.
Ezek olykor nagyon hasonlítanak a refluxbetegség tüneteire.
Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom
Az achalasia tüneteinek hátterében az alsó nyelőcsőzáró izom LES csökkent elernyedési képessége vagy elernyedési képtelensége áll.
A társuló tünetek — emésztetlen ételmaradék sugárban történő kihányása, kellemetlen szájszag, aspirációval és köhögési rohamokkal járó passzív alvás közbeni regurgitáció — alapján már az anamnézis utalhat e betegségre. Olykor nehézséget okoz a betegség elkülönítése az angina pectoristól, mivel ezek a panaszok is javulhatnak nitrovegyületek hatására.
A diagnózis felállításához az endoszkópia mellett rosszindulatú daganatos betegségek és nyelőcsőgyulladás kizárása nyelőcsőpép-nyeletéses vizsgálat a röntgenképen pezsgősüveg formájú nyelőcső és manometria alkalmazható 8.
A manometria során észlelhető fontos jelek: a nyelőcső tubuláris részén hiányzó elsődleges perisztaltika, az alsó nyelőcsőzáró izom csökkent vagy teljesen hiányzó elernyedése, az alsó nyelőcsőzáró izom nyugalmi nyomásának emelkedett értéke. A különleges hipermotilis achalasia eseteiben többnyire a normálisnál erősebb, nem perisztaltikus összehúzódások észlelhetők a nyelőcső disztális szakaszán.
A hiperkontraktilis nyelőcső más néven diótörő-nyelőcső az oesophagus mozgászavara, melyben az izomzat összehúzódása a normálisnál nagyobb fokú és túlságosan fájdalom a mellkas ízületeiben akár 6 másodpercig vagy tovább tart.
A manometria nagy amplitúdójú, abnormális, hosszú ideig tartó összehúzódásokat jelez főként a nyelőcső disztális szakaszán. Ezek az erőteljes izom-összehúzódások spontán vagy a nyelés hatására jönnek létre. A túl sokáig tartó összehúzódások zavarhatják a nyelőcső működését. Mivel a kóros izom-összehúzódások nyugalomban és terhelés közben egyaránt jelentkezhetnek, s a fájdalmak kisugározhatnak a hátba, az állkapocsba vagy a karokba, szoros differenciáldiagnosztikai kapcsolat áll fenn az instabil angina pectoris és a hiperkontraktilis nyelőcső tünetegyüttese között.
A nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés és a pépnyeletéses röntgenvizsgálat lelete az esetek többségében negatív, ezért e fájdalom a mellkas ízületeiben gyakran nem ismerik fel. Kezelése megkísérelhető nitroglicerin, izoszorbid-dinitrát vagy kalciumantagonista adásával. Különösen súlyos esetben a nyelőcső izomzatának részleges bénítására lehet szükség botulinumtoxin injekció fájdalom a mellkas ízületeiben akár miotómia alkalmazásával.
A nyelőcső hipomotilitása kollagenózis pl. A falat nehezített továbbjutása a nyelőcsőben, illetve fájdalom a mellkas ízületeiben társuló reflux retroszternális fájdalmakat válthat ki. Heveny hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyag-gyulladás, fekélybetegség A heveny hasnyálmirigy-gyulladást kísérő heves epigasztriális fájdalom olykor szívizominfarktus vagy aorta-disszekció gyanúját kelti, mivel a fájdalom a hátba is kisugározhat.
Ilyen esetekben a vér lipázszintje, a CRP-szint és a leukocitaszám segíthet a helyes diagnózis felállításában. A hasi ultrahangvizsgálat során gyakran látható hasnyálmirigy körüli folyadékgyülem vagy intraperitoneális szabad folyadék. Néha előfordul, hogy a heveny epehólyag-gyulladást kísérő, a has felső részében jelentkező fájdalom a mellkas elülső részébe vagy akár a jobb vállig is kisugárzik.
A helyes kórisme felállítását az anamnézis adatai közül a fájdalom kólikás jellege, valamint a kísérő tünetek émelygés, hányás, láz vagy hidegrázás segítik; a fizikális vizsgálat során a has jobb felső részében tapasztalt nyomásérzékenység irányíthatja a figyelmet az epehólyag-gyulladás lehetőségére.
A gyanút hasi ultrahangvizsgálat igazolhatja az a bokaízület sérülései és betegségei falának megvastagodása vagy az epehólyag körül látható folyadékgyülem alapján. Amióta megnőtt a szívkoszorúér-betegség gyógyítása céljából végzett sztentbeültetések száma, egyre több beteg szed hosszú távon acetil-szalicilsavat.
Ez a vegyület erozív gastritisen kívül fekélybetegséget is előidézhet, ami a mellkas irányába kisugárzó epigasztriális fájdalmat okozhat 9. Tüdőgyógyászati kórképek A mellkasi fájdalmak eredetének tisztázását célzó tájékozódó vizsgálatok pulmonológiai vonatkozású része egyszerű és gyorsan kivitelezhető, a részletes kivizsgálás azonban időigényes lehet és bonyolult berendezések alkalmazását teheti szükségessé.
Szív miatti mellkasi fájdalom A szív miatti mellkasfájdalom potenciális okai a következők is lehetnek: Szívroham. A szívrohamot legtöbbször egy szívizomba vezető ér elzáródása okozza, amely egy vérrög miatt záródhat el. Az angina egy fajta mellkasfájdalom, amelyet a szívbe menő gyenge vérellátás okoz.
A mértékadó vizsgálat, a két síkban elvégzett mellkasi röntgenfelvétel mellett CT-vizsgálatra is szükség lehet. A mellkasi röntgenátvilágítás és a mellkasi CT között jelentős különbség van a beteget érő sugárterhelés tekintetében, amit figyelembe kell venni a diagnosztikai algoritmus kidolgozásakor.
A bronchoszkópia segíthet annak eldöntésében, hogy daganatról vagy gyulladásos betegségről van-e szó, emellett terápiás beavatkozások leszívás, öblítés, vérzéscsillapítás eszköze is lehet.
Tietze szindróma
Légmell Légmell kialakulásához vezethet többek között heves köhögési roham, orvosi beavatkozás pl. Esetenként előfordul spontán légmell is, ez szorosan kapcsolódik a krónikus nikotinabúzushoz. Fájdalom a mellkas ízületeiben a hallgatózás is fölveti a légmell gyanúját gyengült légzési hangok az egyik oldalonami kilégzés alatt készített mellkasi röntgenfelvétellel igazolható.
Feszülő légmell esetén alapvető jelentőségű a diagnózis azonnali felállítása Tüdőembólia A tüdőartériák valamelyikének elzáródása rendszerint mellkasi fájdalmat, szapora szívverést és légszomjat okoz. A tüdőembóliát kísérő mellkasi fájdalom oka a mai napig tisztázatlan; feltételezik, hogy a betegség akut szakaszában a központi tüdőartériák kitágulása okozza a fájdalomérzetet.
A későbbi szakaszban a szövetelhalás és az érintett tüdőrészt határoló mellhártyaterületek következményes gyulladása lehet a fájdalom oka. Tüdőembólia gyanúja esetén a korai diagnózis eszközei a elvezetéses EKG, a D-dimérek és a troponin vérszintjének meghatározása, a vérgázanalízis és a szívultrahang-vizsgálat akut jobbszívfél-terhelés, a szívsövény paradox mozgása.
A tüdő kontrasztanyagos CT-vizsgálata alátámasztja a diagnózist. Ha felmerül a lábszárvéna-trombózis gyanúja, célravezető a láb vénáinak Doppler-vizsgálata.
Mellkasi fájdalomról mindenkinek szívinfarktus jut eszébe
Pleuritis sicca Mellhártyagyulladásra utalnak mindenekelőtt a légvétellel összefüggő mellkasi fájdalom, a halkabb légzési hangok és olykor a mellhártya-dörzszörejek. Gyakori, hogy egyidejűleg a bronchopulmonális területen is fertőzés bronchitis, pneumonia, pleuropneumonia áll fenn. Súlyosabb esetben a betegség lefolyása során izzadmány képződik, ami röntgenvizsgálattal vagy mellhártyaultrahanggal kimutatható. Nagyobb kiterjedésű izzadmány a későbbiek során leszívható, akár diagnosztikai céllal is.
Tracheobronchitis A gégétől a szegycsont kardnyúlványáig terjedő, égő jellegű nem csak fekvő helyzetben ilyenintenzív légzés hatására erősödő mellkasi fájdalmak hátterében gyakran a légcső és a főhörgők bakteriális vagy vírusos fertőzése áll.
Komplikált esetben a legjobb diagnosztikai eszköz a hörgőtükrözés, melynek során mintát vehetünk mikrobiológiai és szövettani vizsgálatra. A hörgőtükrözés a legalkalmasabb eszköz a malignus alapbetegség fennállásának kizárására is.
Ha az előzőekben fölsorolt vizsgálatokkal nem találunk a panaszokra egyértelmű magyarázatot, idejekorán gondolni kell a tüdőben zajló térfoglaló folyamat lehetőségére.
Számos okozója lehet, ide tartozik fájdalom a mellkas ízületeiben nehéz súlyok ismétlődő emelése, hosszú időn keresztüli nem megfelelő testhelyzetben vagy megfelelő háttámasz nélkül végzett ülőmunka, vagy súlyosabb állapotok, mint a porckorongsérv. A hátfájás legyengíthet és korlátozhat mindennapi tevékenységeinkben. A hát felső és alsó részének fájdalma A hátfájás eredhet a hát felső, mellkasi részéről, ahol a bordák kapcsolódnak vagy a hát alsó, ágyéki részéről. A mellkasi részről eredő fájdalom a hát felső részét és a vállak közti területet érinti és nyakfájdalom kísérheti. Kialakulását az alábbiak okozhatják: az inak és ízületi szalagok túlerőltetés általi károsodása, például járműbaleset vagy testmozgás során stressz és érzelmi feszültség, amely az izmok feszülésével és összehúzódásával jár nem megfelelő testhelyzet, amely extra terhelést jelent a gerincoszlop számára és túlterheli az azt körülvevő izmokat és szalagokat A hát alsó részéről eredő fájdalom az ágyéki régiót érinti.
