EGY AZ ISTEN

A hüvelykujjai ártanak, mit kell tenni, JEGYZETEK.

Kovács Bernadett - Irodatorna - váll és nyak átmozgatás

Blanka egy a hüvelykujjai ártanak világot látott maga előtt, külömbözőt mindentől, a mit eddig ismert. E kis sziklazug, saját különszerű életével, jól el van rejtve szem elől, semmi fővonalnak útjába nem esik. Az ő útja, egyedül az ő útja, az a híd Borévnél az Aranyoson át, egyedül az ő számára, az ő költségén épült.

S ez mit kell tenni híd is megtekintésre méltó. Száz esztendős az már s annyi idő óta tartja erős a hüvelykujjai ártanak alatt a rebellis folyót, mely e tájon, mint egy rakonczátlan bérczpatak rohan sziklamedrén alá, partjait szakgatva s sziklaszigeteket szed és rak le kénye-kedve szerint innen amoda.

Hidoszlopai valódi római helepolisok, megtöltve kövekkel, egész alkotása tömör, mammuthszerű, furfangos.

a hüvelykujjai ártanak, mit kell tenni hatékony kenőcsök artrózis kezelésére

Napjainkban kényelmes országút vezet már e hidig az Aranyos partja mentében, a meredek sziklaoldalba vágva és építve; ez út kapuja a bálványként felmeredő sziklacsompó, mit a népmonda Leánykakőnek nevez. Történetünk idejében azonban még csak egy lóháton járható sziklaösvény vezetett végig az Aranyos szorosán Várfalvától Borévig, s minden terhet a lóhátra tett «kerezs»-ben szállítottak ez úton.

A nyitólapról ajánljuk

Egy hosszú bérczfolyosó volt az, változatos szinű sziklatömegekből alkotva, — valóságos ördög útja. A borévi hidon túl aztán már kezdődik a toroczkói út. A mi századok óta kikerült vassalak a kohókból, abból van verve egy fekete chaussée az Aranyostól egész a Kőig. S ez út mentében emelkednek Toroczkó kincstárai, a vasbányák, kohók, hámorok, a félévezredes munka tanujelei, a körülöttük félkörben felmagasadó fekete döbörök, a kihányt vassalak halmaza, a hüvelykujjai ártanak némelyik hámor úgy el van mélyedve már, hogy a teteje nem látszik ki, csak a kürtőjéből fellövelő láng hirdeti, hogy ott Vulkán legényei dolgoznak.

A hidnál Barnabás bátya fogadta Blankát és az érkező négy testvért. Kocsikkal jött eléjük, s mikor a menyasszonyt üdvözölte, azt versben cselekvé. El is pirult miatta. Ő magyarázta aztán Blankának azokat a földbe lebujó házfödelek titkait: az ott a Mezőségbánya; ez a Prudentia, ott következik a Washington; ez a Hermány, az a Czibulás Gárgyás, az a nagy csoport mit kell tenni a Hármas hámor; ezek itt a mi hámoraink és bányáink, mint megannyi lesben ülő sárkánynak, úgy fénylik a szemük!

Barnabás bátya poétai hajlamú ember volt, szerette a költői hasonlatokat. Egyszer aztán a Hármas hámort elérve, az útkanyarodásnál megnyilt a tekintet előtt Toroczkó a hüvelykujjai ártanak. Ehhez már nem kellett szóbeli magyarázat.

Blanka önkénytelen bámulattal csapta egymásba két keze ujjait, felsóhajtva: «Istenem!

bokaízület sérülések

A kopár szirtfal a «Székelykő», történelmi ősemlék, barlangjaiban a bronzkorszak emlékmaradványaival, tetején az ős székelyvár düledékével, mely Dzsingisz khán fiának hordáival daczolt egykor; a mongol és székely nyilak hegyeit most is felturja még az ekevas: a mongol nyila lándzsás volt, a székelyé szakállas.

Az ember földet csinált a kőből. Lépcsőzetes karzatokra vágta a sziklát, megtörte porrá, keverte kövérítő anyaggal s kényszerítette a követ átalakulni kenyérré.

a hüvelykujjai ártanak, mit kell tenni

Mint egy óriási etagère, a mit megraknak virágcserepekkel, úgy tünik föl a Székelykő. Négy mit kell tenni meztelen, holdhideg sziklafal; az ötödik egy virágágyakra felosztott kert. Hasonló szépet csak Lombardiában, vagy Toscanában lehet látni. A késő őszi vetés táblái szép zöld keretet képeznek a város körül, mely a völgy katlanát foglalja el, sűrű gyümölcserdők közé rejtett házaival, mik közül magasra emelkedik ki az egyistenvallók tornya, aranyos gombjával; az alkonyi nap bibor sugarai ragyognak róla vissza.

S ugyanezen sugarak arany ködöt szőnek az egész csöndes völgy fölé, bezománczozva a házak fölött elterjedő kékes füstfelleget. S az a túlvilági ragyogvány a nő szemében hirdeté a boldogság végtelen tökéletességét, a miben lelke kéjeleg. Ez volt egész életének ábrándja mindig. Ilyennek képzelte, a hüvelykujjai ártanak, ilyenné szinezte ő ki a paradicsomot.

Szimpatika főoldal

Elzárva, elrejtve a világtól; — boldogság, mely nem beszéltet magáról. S e boldogság tanujeleivel találkozott e pillanattól fogva szakadatlanul. Annál a szép koronás fűzfákból képzett sétánynál, mely a patak partján vonul végig, lovas legények jöttek üdvözletükre, mit kell tenni rókaprém-galléros kaczagányaikban, s a piaczon, hol a hatalmas patak három ágú vizsugárban szökik ki a sziklából, nagy néptömeg fogadta őket, melynek épen akkor adta tudtára Sándor bátya, mit kell tenni népszónok, a Manassé által szerzett békességet a felkelőkkel.

Mindenki meg volt azzal elégedve. A szekeret megállították s A hüvelykujjai ártanak tódultak, hogy kezeit csókolják. Blanka kezébe virágcsokrokat erőszakoltak az odacsoportosult leányok. És viseletük oly sajátságos, a mi sehol a világon nem található másutt.

Az csak egy, a világtól elválva élő kis népecskének saját képzeletéből származhatott, a ki kereste a festőit, a hüvelykujjai ártanak eszményi szépet, s csinált magának egy oly divatot, a mit nem lehet utánozni. Hogy miért nem lehet?

Azt megtudta Blanka későbbb. A nép áldása közben hangzott a toronyból a harangszó. Ez már olyan igazi harangozás volt, a milyen Áron bátyának tetszett. S ez mellkasi osteochondrozis gyógyszerei kondulások tovább kisérik a kedvesen fogadott vendéget, végig a csinos kőházak csontritkulás elleni gyógyszer, miknek ablakain vastáblák, pitvaraikon vasajtók vannak; egész az ősi házig, a hol az utolsó két honmaradt testvér fogadja őket: Bertók bátya a legöregebb és Anna, Manassé ikernővére.

Szimpatika – „A tabuk csak ártanak”

A két nőt nem kellett egymásnak bemutatni. A találkozás pillanatában egymás keblére borultak s csak azután néztek jól egymás arczába, mikor már azok egymás könyeitől voltak nedvesek.

Blanka meg volt lepetve; de kellemesen. Ő egy fájdalmaktól mit kell tenni arczot vélt találni, a korai csalódás hervasztó emésztődésével, s talált helyette egy életvidám, ragyogó kék szemű, telt, piros arczú, szőke fejecskét, körülhullámozva göndör arany fürtökkel, a kinek még a sirása is olyan, mintha kaczagás volna.

„A tabuk csak ártanak”

Annán kívül még több asszony is volt a háznál. Rebeka, Bertók a hüvelykujjai ártanak egy magas, nyulánk termetű matróna; szelid, nyugodt tekintetű bibliai alak, és Zsuzsánna, a népszónok tűzről pattant menyecske felesége; aztán még egy csoport apróbb-nagyobb gyerek, leány, a kik mind egyszerre meg akartak ismerkedni Blankával; a kis fiuk hozták neki mutogatni irásaikat; a leánykák dicsekedtek neki a babáikkal, s a kis ölbeli baba kivette a szájából az árpaczukor-darabkát s azzal kinálta meg.

ízületek ujjak betegsége

S aztán mentül jobban hajtotta róla és szidta a sisera hadait Zsuzsánna, azok annál jobban lármáztak körülötte, mig végre a család legokosabb asszonya: Rebeka bemenekíté a hüvelykujjai ártanak egy oldalajtón át egy mellékszobácskába, a hol már el volt a hüvelykujjai ártanak Blanka számára az utolsó részletig minden új öltözet.

Az asszonyi gond kiszámította, hogy a ki azon úton jött Toroczkóra, melyen Blanka, annak legelső szüksége lesz az öltönyváltás. S ezt nem hozhatott magával. Blanka azon csodálkozott leginkább, hogy minden úgy hozzáillik, mintha testére volna szabva. Rebeka megsúgta neki: Manassé előre megirta, hogy Blanka termete Annáéhoz hasonlít. És viselte azután az egész ház szeretetét.

S az annál a háznál sok volt. Ebben a nagy köztársaságban, melyben senki sem volt elnök, egy törvény volt csak: a szeretet; az volt az alkotmány, a biró, az volt a király. Az osztotta föl a munkát és a jövedelmet; az gondoskodott kinek-kinek a szükségeiről; az örökösíté meg az együtt maradást.

Se asszony, se férfi, se gyermek nem czivódott itt egymással soha.

Lábjegyzetek.

Pedig emberek voltak ők is, szeszélyeik, indulataik csak úgy voltak, mint másnak. De a szeretet volt közöttük a törvény. A haragvónak nem volt a ki ellentmondjon, s kibékíté a szeretet. Ez volt a föltalált paradicsom legdrágább gyümölcse. Az örömnap szokás szerint nagy áldomással végződött; meg voltak híva a családi lakomára a város notabilitásai: az őscsaládok fejei, kiknek eredetét egy erdélyi tudós a Makkabæusokig vezeti fel, a lelkész, a birák, a tanárok s a nemzetőrség altisztjei.

A nagy családi étterem egészen megtelt velük. Blankának volt mit bámulnia Zsuzsánna néne gazdasszonyi talentumán, kinek azon a feladaton kivül, hogy egy nagy társaságot közmegelégedésre ellásson mindennel, a mi kivánatos, még arra is figyelmének kellett lenni, hogy az asztal vendégeinek minő kényenczkedéseit kell kielégíteni. Mert a hány ember, annyiféleképen szereti az ételt elkészítve látni. Egyik tejszinnel óhajtja a puliszkát, a másik kászuturóval; egyik pörkölve a malaczot és paprikás lében, a másik ropogósra sütve nyárson.

Rétesben, bélesben, s a toroczkói «somodi»-ban pedig a hány ember, annyifélét kiván. Tisztelendőnek, biró uramnak saját kedvencz ételeik vannak, a mikről nem szabad megfeledkezni. Az egyik tanár is, tiszteletes Vernezs uram, kivételt képez. Azoknak csak növényi eledelt mit kell tenni feladni; ők soha hust nem esznek. És a többiek, kik velük egy asztalnál lakomáznak, nem akadnak fel e különösségben; nem boszantják őket kinálgatásaikkal, nem gúnyolódnak velük: ők a mellett egészségesek és meg vannak elégedve.

A tanár azonban nem veszi igénybe a maga részére a gyülekezet tolerantiáját. Vernezs uram hódítani, küzdeni és téríteni akar a maga meggyőződései mellett. Ő a környékbeli vegetarianusok doktora és patriarchája. Csak a csontja meg a bőre; de az eltörhetlen csont és mit kell tenni bőr, a minek semmi sem árt meg.

Ő az igazi orthodox vegetarianus! Még a növényfélét is a hüvelykujjai ártanak nyersen eszi, soha se megfőve, vagy sütve. Az ő osztályrésze a gazdag mit kell tenni vékonyra szelt retek, hosszúra hasgatott murok; élő állattól nem fogad el egyebet, csak a mézet.

Kenyerét apró derczepogácsák képezik, minőket ízületi pattanások kenyérélesztőül szoktak megaszalni a napon.

S minthogy épen Áron bátya mellé került az asztalnál, még kötődik vele, kinálgatva őt a nyers sárgarépájával, a mit ez, nemzeti büszkeségből, utál akármi alakban.

Blanka ájtatos kegyelettel figyel e rendkívüliségre; azt hiszi, hogy ez valami vallásos fogadalom. Áron bátya, ki vele szemben ül, észreveszi ezt a gondolatot az arczáról, s nevetve mond neki: — Azt ne gondold ám valahogy, drága briliántom, hogy a nyers gyökérevés a hitágazatunkhoz tartozik, mert akkor én rég kikeresztelkedtem volna belőle; vagy elmentem volna egy olyan világrészbe, a hol a fán terem a rostélyos.

Norton a neve.

S hogy hitvallása becsületét megmentse, kapott is a tányérjára egy olyan darab sült hust, mint maga a tányér, a miből a piros lé kiszivárgott, a mint a villát beleszúrta.

S minthogy e fölött az egész asztal népe nevetett, Áron bátya megmagyarázta a czélzás értelmét Blankának. Vernezs tiszteletes úrnak keresztneve is van: Lajosnak híják; a nevenapját ő is meg szokta tartani; a vendégeinek olyankor felhord mindent, a mi csak jó és drága: nyers murkot, burgonyát, zöld mandulát, borsót s végül egy tál jó a hüvelykujjai ártanak paradicsomalmát.

A ki ebből eszik, bizony véres lesz tőle a szája. A tanár úr ezt is komolyan vette. Bölcsője az Euphrat vidéke.

Valószinűleg Carus Cæsar legiói hozták onnan magukkal, azok honosították meg Salinopolis vidékén. Mintha csak ahajt szakították volna Semiramis kertjéből. Kóstold meg rózsaszálom, milyen fölséges.

Ez a kinálás Blankának szólt. A hüvelykujjai ártanak akkora kis hagyma volt az, mint a legkisebb mogyoró.

az artrózis súlyosbodása, mint kezelése

És mégis, mikor Blanka mosolygó ajkaihoz vitte Semiramis és Vasthi királynő kedvenczét, nagy, beszélő szemeivel Manasséra tekinte félre. S csak hárman értették meg e tekintetet: ő, Manassé és Áron bátya. Mert Semiramis és Vasthi mit kell tenni óta mind a mai napig mindig a Salamon pecsétje volt a női ajkon a hagyma.

Vasthi királynő azzal veszté el koronáját, hogy férje, Ahasvér király mit kell tenni azt izente neki vissza: «ma hagymát ettem».

Én élhetek vele holtig, te pedig tizenegy hétig. Blanka elértette azt. A Mit kell tenni völgyében a vőlegény és menyasszony az eljegyzés idején át végtől végig az utolsó napig tanulják egymást — tisztelni. Az első csókot az esküvő után váltják. Anna segélyére akart sietni Blankának: most már ő is elértette a példálózást. Az nem lesz olyan hosszú idő. Hát számláljunk, édes mézem.

Holnap bejelentjük az esperesnek, hogy Blanka hugunk egyházközségünkbe akar a térdízület novokuznetsk kezelése a törvény azt rendeli, hogy két hét mulva újra meg kell jelennie ugyanott s ismételni elébbi elhatározását. Ez két hét. Aztán jön hat hét a válóperre. Egy krajczárral sem adják alább. Ez már nyolcz.

Aztán még a háromszori kihirdetés. Bizony hetvenhét napig lesz te neked éjjeli, nappali társad a mi kedves virágszálunk. Mire Blanka és Anna szerelmesen megölelték egymást. Blanka nem is lett rossz kedvű. Áron csak elbámult ezen mit kell tenni okos beszéden.